Gösswein Csaba – A tájfutás életforma…

Alább bükki térképkollekcióm soron következő darabjai – amiket igazából fogalmam sincs minek teszek most fel ide. De valamivel ki kell töltenem az űrt, ha már újabb térképeim mostanában nincsenek, és nincs miről beszámolnom. Aztán meg még az is lehet, hogy majd a hasznomra válnak, ráadásul ezúttal már VB terepeket érintő térképek is a terítékre kerülnek.

Mindjárt itt van például a Herman váltó 2001-ből, első válogatott futásom, és egyben első 21-es pályám. A 8-9-10-11-es pontok érdekesek egyedül, ezek nyúlnak be az egyéni selejtezőkre letitlott tereprészre. A 10-es ponttól dél-délkeletre elnyúló hosszú, jellegtelen hegyoldal számtalan szemét átmentre ad lehetőséget. Ha erre a hegyre is kinyúlnak majd a selejtező pályák, biztos vagyok benne, hogy lesznek, akik mérgezett egérként fognak össze-vissza futkározni a tök üres erdőben. Meg persze a 8-9-es is minta értékű: 50 szint 200-on. Az ilyeneket már nem esik jól kifutni. Gyanítom, 2001-ben nem is futottam ki.

A következő négy térkép 2001 legfontosabb hazai rendezésű tájfutó versenyéhez… igen, pontosan: a Hungária Kupához kapcsolódik. Egyesek persze gondolhatják, hogy a legfontosabb hazai rendezésű tájfutó verseny 2001-ben a Junior VB-volt, de nem. Az igazából csak a Hungária Kupa kísérő versenye volt. A legfontosabb verseny F16-ban zajlott.

Minden hosszú vagy többnapos verseny kulcsa a stabil kezdésben rejlik. Úgy látom, az első napon nem nagyon hibáztam. Aztán persze vérszemet kap az ember, és elkezdni nyomni. A második napi útvonalamról ez nagyon szépen látszik is: az egyesen, és a négyesen túlfutottam, a hatorsa nem találtam fel az ösvényre. Ezek így egy hatodik, és egy ötödik helyet értek.

A harmadik nap azért érdekes, mert ez már egy az egyben idei VB terep, és mert az egyes pontra az üres oldalban való szint le- és felvétel nehézégei nagyon szépen leolvashatóak. Kis eltérés irányban nagy eltérést jelenthet szintben, és azt nehéz becsülni. Továbbá a távolság becslése is problematikus. Ezt a napot egyébként nyertem, és összetettben is átvettem a vezetést. Ami csak azért fontos, hogy így kellő kontextusban lehessen értelmezni az utolsó napi produkciómat.

Majd’ 10 perccel kaptam ki, visszacsúsztam az ötödik helyre, és Hungária Kupát azóta se nyertem.

De ami ennél is fontosabb, hogy ez a hegy a VB selejtezőkre letiltott terep szerintem legértékesebb része. Egy kis akarással a középtáv selejtező egy az egyben elfér rajta, igaz, azért hurkolni kéne rendesen. Még több akarással pedig akár a hosszútávot is rá lehet préselni (lehet szavazni, melyik a legszemetebb átmenet).

És hogy kicsit eltávolodjunk végre a Rókafarm+Mészárszék térképektől, zárásként itt a 2002-es HOB 18E pályája. A VB viszonylatában ez a váltó, és a középtáv döntő terepe. Illetve annak egy nagy része. Minden esetre kétség kívűl ez a Bükk legnehezebb része. Szintes is, zöld is, köves is. És technikailag is változatos. Mindenféle átmenetet lehet itt tűzni, útvonalválasztóstól térkép olvasósig. Útvonalválasztósra van egy-két jó példa ebben a 18-as pályában is, pl. a 4-es. Amit csináltam, az persze nem a jó megoldás volt (balról kerülni harmad annyi szint). Annak idején ezen a pályán nagyon elhajoltam a végére, de emlékszem, hogy a 21-es mezőnyt is úgy kellett összelapátolni. Azt hiszem Lévai Fecó – mint győztes – nyilatkozta, hogy “jól esne most egy hét kóma”. Továbi érdekesség, hogy Ádám végzett 20 másodperccel mögöttem a hetedik helyen, ami akkor egy meglepően jó eredmény volt neki. :)

Csaba